„Nem jó szándékkal buzgólkodnak értetek…” (Galata 4,12–20)

(17) "Nem jó szándékkal buzgólkodnak értetek..." (Galata 4,12-20)* VALAMI MEGVÁLTOZOTT? - 1. Milyen áldott, krisztusi, "lelkesítő", építő volt az a kapcsolat, ami az apostol és a galáciai gyülekezetek között kialakult. A Galaták megszerették Krisztust, és úgy szerették, tisztelték annak követét, Pált, mint Isten angyalát (13-14). - 2. Aztán jöttek a bajkeverők, akik hitbeli, teológiai, kegyes érveket hangoztatva, de valójában irigység, emberi indulat, önzés, harag miatt elbizonytalanítottak némelyeket a gyülekezeti tagok között, az apostol hitelességét illetően. Valójában a háta mögött bántották őt, mégpedig nem jó szándékkal (17). Ettől kezdve minden megváltozott. Ezért kérdezi az apostol: Hova tűnt az egykori, krisztusi, hittel és reménységgel teli "boldogságunk" (15-18). - 3. Sok ilyen tragédiát láttam már,lelkész és gyülekezet viszonyában is. - 4. Az Úr kegyelme azonban nem mond le rólunk, és a hitben járó apostol sem sértődött meg, nem adta fel, nem fáradt meg (12). Az Úr továbbra is küzd értünk, fájdalommal szül bennünket újjá, hogy megelőlegezett kegyelme végre láthatóvá legyen rajtunk (19-20).