„Én azonban nem kívánok mással dicsekedni, mint a mi Urunk, Jézus Krisztus keresztjével…” (Galata 6,11–18)

(14) "Én azonban nem kívánok mással dicsekedni, mint a mi Urunk, Jézus Krisztus keresztjével..." (Galata 6,11-18)* A LEGFONTOSABB ÜZENET... - 1. Mi mindennel tudunk mi "testben" dicsekedni? Az Ószövetségben a körülmetélkedés adott okot erre a dicsekvésre. Manapság a keresztyének között azon folyik a verseny, hogy ki az "igazabb-hívőbb" keresztyén. Persze ennek mindig "testi", számszerűsíthető jelei vannak; - szerintünk. Arról most nem is beszélek, hogy korunkban a testi értelemben való dicsekvés mi mindent jelenthet: okos, tehetséges, szép, világot járt, sikeres... (11-13). - 2. Az apostol Jézus Krisztus keresztjével dicsekszik, nem pedig magával. Az apostol Isten kegyelmével, a megváltás ajándékával, az Úrral dicsekszik. Ehhez képest minden itteni eredmény mulandó, rothadandó; - viszont Jézus Krisztusban mindezek a földi dolgok értelmet, maradandóságot nyerhetnek; - de csakis Őbenne (14-15). - 3. Ez az egyetlen dicsekvés, amely nem ellentéteket gerjeszt, hanem békességet és irgalmasságot ajándékoz. Ez a békesség egy "dinamikus" békesség, hiszen nem nyugalmat jelent, hanem mennyei bizonyosságból fakadó szilárdságot; - amely a szolgálattal járó vesződséget (szó szerint vesződséget említi az apostol); - sőt, a Jézus Krisztus ügyével járó "bélyeget", szenvedést is ezzel a békességgel hordozza. Aki csak a saját élete vesződségét hordozza, az "igen keveset élt" (16-18).